1896 Athén

Az athéni olimpiát 1896. április 6-15-ig bonyolították le. 13 ország 295 sportolója 9 sportág 43 versenyszámában állt rajthoz. A stadion szép volt, de nem megfelelő a célnak. A 333,33 m hosszú futópályán túl élesek voltak a kanyarok. A részvétel lehetőségét semmiféle válogatási szempont nem korlátozta.

A játékoknak antik tragédiák ünnepi bemutatása adott kulturális keretet. Sportágak: atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, evezés és vitorlázás.

 

Legnagyobb érdeklődés a maratoni futást övezte. Egy üzletember lánya kezét és egymillió drachma hozományt ajánlott fel a győztesnek - amennyiben görög az illető. A bajnok jutalma volt még tíz tonna édesség, egy szabó pedig vállalta, hogy élete végéig ellátja ruhával az első helyen célba érkezőt. A közönség és a rendezők legnagyobb örömére a görög Szpiridon Luisz levélkézbesítő nyerte a számot, akinek pihenni és pár pohár bort elfogyasztani is volt ideje futás közben. A futás különlegessége, hogy a harmadik helyezett atlétát diszkvalifikálták, mivel a táv egy részét autón tette meg.

 

Az első versenyző dicsősége minket illetett: Szokolyi Alajost szólították elsőként a 100 méteres síkfutás rajtjához, így ő lett az újkori olimpiai játékok első versenyzője. Az első magyar résztvevő egyben az első magyar érmes is lett, a harmadik helyet szerezte meg futónk, igaz, akkor még nem osztottak bronzérmeket, és a győztesek is ezüst medálokat kaptak. Az érmék hátoldalán az Akropolisz volt látható, az előoldalán Zeusz arcmása a győzelem istennőjével, Nikével.

 

Az úszó számokat a Zea-öbölben rendezték, melynek vize április lévén 10-12 Celsiusos volt. Ilyen körülmények között született meg az első két magyar aranyérem, hiszen Hajós Alfréd a "magyar delfin" megnyerte a 100 majd az 1200 méteres gyorsúszást, utóbbi számban ráadásul a cél pontos helye nem lett meghatározva, így maga Hajós is meglepődött a győzelmén.

 

Kisebb csalódással ért fel a görögöknek, hogy nem sikerült házigazdaként az éremtáblázat élén végezniük - az amerikaiak már az első olimpián is jelezték, számolni kell velük az újkori játékok történetében. Az USA sportolói 11 arannyal zártak, a helléneknek tíz, míg a németeknek hét jutott. Mi magyarok a hatodik helyen végeztünk, két arannyal, egy ezüsttel és három bronzzal.

 

Az I. újkori olimpiai játékok záróünnepségét a tartós esőzés miatt április 14-ről másnapra halasztották.

Minden olimpiai győztest megjutalmaztak, diplomát, ezüst- vagy rézérméket és egy olajágat kaptak. Szpiro Samara olimpiai himnusza zárta a játékokat.

 

Az I. újkori olimpiai játékokat a görögök vendégszeretete és lelkesedése tette igazán sikeressé, valamint az a tisztelet, amellyel a más országokból jött versenyzők teljesítményének adóztak. Pierre de Coubertin báró ösztönzést kapott az általa megálmodott olimpiai eszme továbbvitelére. Bár a büszkeséggel telt görögök többé nem akarták kiengedni a kezükből az olimpiát ez nem egyezett Coubertinnek elképzelésével. Coubertin szerint fel kell szólítani a népeket, hogy figyeljenek egymásra. Ebből az okból az újjáélesztett olimpiai játékoknak négyévenként alkalmat kell adniuk a világ ifjúságának egy felemelő, testvéri találkozásra, és a játékokat négyévenként más-más helyen kell megrendezni.