1900 Párizs

Nos, a párizsiaknak "sikerült" megrendezniük a legrosszabban szervezett olimpiát. A játékokat ugyanis a párizsi világkiállítás mellékprogramjaként tartották meg, a fejetlenség uralkodott, sokszor a versenyzők sem tudták, mikor és hol kell fellépniük.

Szomorú érdekesség, a maratoni futás egyik versenyzőjét egy rendőr félreirányította, a sportoló eltévedt, a hatóság lelkiismeretes embere pedig emiatt véget vetett életének. Az olimpia furcsasága volt, hogy - az említett kiállítás mellett - mintegy fél évig zajlott, hivatalosan 1900. május 14-től október 28-ig tartott.

Természetesen nőtt a résztvevők száma is az athénihoz képest, a Görögországban rendezett olimpián még csak 13 ország 311 sportolója, Franciaországban már 22 nemzet 1320 atlétája vett részt. Különleges sportágként megrendezték többek között az élő agyaggalamb-lövészetet, valamint az ókori versenyeknek megfelelően a kötélhúzást is.

A négy évvel korábbihoz képest visszaesett hazánk sportolóinak teljesítménye, Hajós Alfréd két aranyát Bauer Rudolf diszkoszvetésben szerzett győzelme követte, és lett ezzel olimpiai bajnok.

A játékok legeredményesebb sportolója az amerikai Alvin Kraenzlein lett, a sportoló három gátfutó számban, valamint távolugrásban is aranyat szerzett. Párizsban tűnt fel a századelő legjobb atlétája is, a helyből ugró számokat egy évtizeden át Ray Ewry nyerte, akit gyerekbénulás sújtott. Orvosai tanácsára kezdett "ugrálni", Párizsban három számban is az aranyéremig "ugrált".

A francia főváros - és kiváltképp Coubertin báró - lelkifurdalásában feledtetve a századforduló rosszul sikerült olimpiáját 1924-ben már jelesre vizsgázott rendezésből, és érdekesség, hogy Párizs pályázik a 2012-es olimpiára is. A Szajna parti város a rendezéssel az első település lehetne, amely háromszor is otthont ad a világ legjobb sportolói vetélkedésének.