1920 Antwerpen

Az első olimpia, amelyen politikai okok miatt nem vehetett részt minden állam, köztük Magyarország sem.

Az 1912-es fantasztikus rendezésű és hangulatú stockholmi olimpia után Berlin készülhetett, hogy '16-ban még a svédekénél is jobb játékokat szervezzen. A történelem azonban közbeszólt. 1914 nyarán a NOB kongresszuson Coubertin bemutatta az olimpiai eszme új jelképét, az ötkarikás zászlót, az alábbi szavak kíséretében: Az öt karika - a kék, a sárga, a vörös, a zöld és a fekete - az öt világrészt jelképezi, amelyek ezentúl elismerik az olimpiai mozgalmat és készek arra, hogy részt vegyenek annak termékeny vetélkedéseiben.

 

Majd a nemzetközi szervezet tagjai 21:7 arányban Budapestnek ítélték az 1920-as játékok rendezését.

 

Öt nappal később azonban Szarajevóban lelőtték Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét. A következmények ismertek, egy hónapra rá kitört az első világháború. "A béke vagy te, sport!" eszméje semmivé vált, sportolók ezrei - sőt, még maga Coubertin is - kikerült a frontra, szó sem lehetett a berlini olimpiai játékok megrendezéséről.

 

1920-ra aztán átrajzolódott Európa térképe, és politikai erőviszonyai is. Budapesttől elvették az olimpia megrendezését, és az utolsó pillanatban Antwerpent jelölték ki házigazdának. Hogy dupla legyen a szomorúságunk, a háború vesztes hatalmai - Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország - nem vehetett részt a játékokon, sőt, Szovjet-Oroszországot, valamint Lengyelországot sem hívták meg.

 

A belgák által rendezett játékok nyitóünnepélyén aztán több újdonsággal is szolgáltak a résztvevőknek. Itt vonták fel először az ötkarikás lobogót, itt tettek először esküt a sportolók, és itt röptettek először békegalambokat.

 

A versenyek színvonala és rendezése már közel sem volt ennyire színpompás. A futópályák sárosak voltak, az uszoda vize hideg és koszos. Emlékezetes maradt azonban, hogy itt kezdte meg szárnyaló pályafutását a világ valaha volt egyik legjobb atlétája. A finn Paavo Nurmi nyert tíz kilométeren, a nyolc km-es terepfutásban és a csapatváltóban is.

 

Szembetűnő, mennyire sikeresen szerepeltek az északiak az antwerpeni játékokon - a svédek tizenkilenc, a finnek tizenöt, a norvégok tizenhárom, míg a dánok három arannyal térhettek haza. Vívásban az olaszok domináltak - nem véletlenül, magyar vívók nem vehettek részt az olimpián. Nem meglepő módon az Amerikai Egyesült Államok sportolói arattak, összesen negyven arannyal, huszonhét ezüsttel és huszonhat bronzzal búcsúztak Belgiumtól.