1924 Párizs

Újra Párizs, újra magyar résztvevők, és újra Paavo Nurmi. Ezúttal nem hibázott a francia főváros.

Személyesen Coubertin báró járt közbe, hogy Párizs rendezhesse az 1924-es olimpiai játékokat. Egyrészt a francia főváros szerette volna bebizonyítani, hogy a 24 évvel korábbi rendezés csak véletlenül sikerült olyanra, amilyenre - "a zűrzavar olimpiájára". Másrészt harmincadik évfordulóját ünnepelte a modernkori olimpiai eszme, 1894-ben éppen Párizsban döntötték az ókori játékok feltámasztásáról.

 

Párizs aztán ki is tett magáért, ha nem is tökéletes, de megfelelően jó játékokat szervezett. Ünnepélyes megnyitóünnepély ötkarikás zászlóval, díszlövésekkel, békegalambokkal. Igaz, Németország nélkül, amely a Ruhr-vidéki feszült helyzet miatt még nem vett részt.

 

Az egész olimpiára jellemző volt a háború közelsége, a vesztes államok - így Magyarország - szereplését is hűvös közöny, - négy évvel Trianon után - gyakran megvetés fogadta. Aminek aztán meg is lett a következménye, sportolóink nem brillíroztak Párizsban. Egyenesen egyiptomi csapásnak nevezték, amikor labdarúgó-válogatottunk szégyenszemre 3-0-ra kikapott Egyiptomtól. A tornát Uruguay csapata nyerte.

 

Vízilabdázóink az ötödik helyen zártak - meglepetésre itt Argentína diadalmaskodott. Atlétáink egy ezüstéremmel térhettek haza, míg birkózóink egy ezüst és egy bronzéremmel.

 

Hogy ne csak a be nem teljesült reményekről beszélhessünk, arról egyrészt vívóink tehettek: Pósta Sándor nyerte a kard egyénit, míg a csapat ezüstös lett. Halasy Gyula drámai küzdelem és szétlövés végén nyerte meg az agyaggalamb-lövészetet; nem véletlenül írta róla Krúdy Gyula: "ő az ország legnyugodtabb embere."

 

Sőt, mindezek mellett a művészeti számokból is hoztak "sportolóink" egy aranyat: a Hajós Alfréd-Lauber Dezső páros stadiontervét ezüstéremmel jutalmazta a zsűri, de mivel aranyat nem osztottak ki, így őket is olimpiai bajnoknak tekinthetjük. Hajós Alfréd Athénban szerzett két olimpiai bajnoka címe után szerezte meg tehát a harmadikat. Ma a Hajós Alfréd uszoda viseli a nevét, míg Lauber Dezsőét a pécsi Városi Sportcsarnok.

 

A párizsi olimpia sztárja ismét csak Paavo Nurmi lett. Négy évvel korábbi két aranyérme mellé a francia fővárosban további ötöt szerzett, érdekesség, 1500 és 5000 méteren hatvan perc leforgása alatt győzött. A finn atléták amúgy is taroltak, Ritola négy aranyat vihetett haza.

 

Hollywood is kezdte felfedezni az olimpiát, a Franciaországban kétszeres bajnok Johnny Weissmüller lett a hős Tarzan a filmeken. Emellett a százas győztes futó Abrahams, valamit a négyszázon bajnok Liddel történetéből készült később a Tűzszekerek című film.

 

A VIII. Nyári Olimpiai Játékokon ismét az amerikaiak végeztek az éremtáblázat élén negyvenöt arannyal, őket a házigazda franciák és a finnek követték tizennégy-tizennégy bajnoki címmel. Mi magyarok végül két arany-, négy ezüst- és négy bronzéremmel térhettünk haza a világháború utáni első olimpiánkról.

 

Párizs tehát kezdte úgy, ahogy visszatéríteni az olimpiai eszmét a jól megérdemelt helyére, és bár a "nagy háború" jelei még megmutatkoztak, a 44 ország 3092 versenyzőjének részvételével rendezett játékok megmutatták: a harcmezőn kívül a sport nagy családot alkot.