1980 Moszkva

Moszkva nem akármilyen olimpiát kívánt rendezni: korszerűsítették a repülőteret, több sportcsarnok, uszoda épült, megteltek az üzletek addig üresen kongó polcai. De ismét közbeszólt a politika, és a hidegháború.

Mindössze 81 ország sportolói vettek részt a kabalafigura, Misa maci nagy bánatára.

 

A szovjet és kelet-német versenyzők taroltak, ketten együtt 127 aranyat szereztek, míg a többi nemzet összesen 77-et. Született 36 világ-, 39 Európa- és 74 olimpiai csúcs.

 

A legemlékezetesebb csata mégis két brit futó között zajlott. Sebastien Coe 800 méteren volt korábban szinte verhetetlen, míg Steve Ovett 1500-on. Mindkét számban hatalmas csatát vívtak a Luzsnyiki stadionban, amelynek végén 800-on Ovett, Coe pedig 1500-on nyert. Vagyis egyikük sem kedvenc számában.

 

Nadia Comanec Montreal után ismét tarolt, ezúttal két arany- és két ezüstéremmel búcsúzott az olimpiától. A játékok legsikeresebb versenyzője a szovjet Alekszandr Gyityatyin lett, aki nyolc éremmel (közte három arannyal) zárt a tornacsarnokban. Papp Laci nyomdokaiba lépett a kubai Teofilo Stevenson, aki München és Montreal után zsinórban harmadik aranyérmét szerezte a boxcsarnokban.

 

Még soha olyan népes csapattal nem vettek részt a magyarok olimpián, mint Moszkvában. A 263 sportolónk hét aranyat-, tíz ezüstöt- és 15 bronzot szerzett. Első bajnoki címünket Varga Károly nyerte, aki a sportlövők kisöbű versenyében utasított mindenkit maga mögé.

 

Arattak birkózóink, a Hegedűs Csaba vezette válogatott Növényi Norbert és Kocsis Ferenc révén duplázott, sőt, további három ezüstöt és két bronzot is szereztek a sportágban. A magyar súlyemelősport második olimpiai aranyát nyerte Baczakó Péter, míg Magyar Zoltán Montreal után ismét elkápráztatta a világot. Kenu kettesünk, a Foltán Zoltán-Vaskuti István is felállhatott a dobogó legfelső fokára.

 

Óriási csatát vívott egymással a 200 méteres hátúszás döntőjében két úszónk, végül Wladár Sándoré (17 évesen) lett az arany, Verrasztó Zoltáné pedig az ezüstérem. Sportolóink 32 érmükkel óriási sikert értek el, korábban csak Helsinkiben (42) és Münchenben (35) szereztek több dobogós helyezést.

 

Moszkva a keleti blokk hatalmas fölényét hozta: a Szovjetunió 80, az NDK 47 aranyat szerzett, őket követték a bolgárok, a kubaiak, az olaszok, a magyarok és a románok.

 

Sportdiplomáciai fordulópont is bekövetkezett Moszkvában. Megválasztották ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökévé a spanyol Juan-Antonio Samaranchot, aki több, mint harminc évig a NOB elnöki székéből irányította a szervezetet, és aki forradalmasította az olimpiai eszmét.