1984 Los Angeles

Los Angeles 1932 után másodszor rendezhetett olimpiát. A négy évvel korábbi csonka játékok után a NOB - élén Samaranch-csal - mindent megtett, hogy ezúttal ne essen csorba az olimpiai játékok becsületén, azonban a politika ismét győzedelmeskedett.

Már az év elején többször tiltakozott a Szovjetunió a rendezés hiányosságai miatt…

 

A szovjet pártvezetés aztán felhívta a "baráti országok" sportszervezeteit is, hogy álljanak melléjük, és ne vegyenek részt a Los Angeles-i olimpián. Ebbe - ha nem is könnyen - de szinte az összes szocialista ország belement, az utolsók között Magyarország is.

 

Los Angeles nem szomorkodott sokáig, hanem színpompás, gazdaságilag kiemelkedő olimpiát rendezett. Fantasztikusra sikeredett a megnyitóünnepség, egy robot az égből szállt alá. Az olimpiai fáklyát Berlin hőse, a négyszeres olimpiai bajnok Jesse Owens unokája gyújtotta meg.

 

A játékokon aztán 141 ország 6071 sportolója vett részt, mintegy tucatnyi ország maradt távol a szocialista blokkból. Az olimpia természetesen az amerikaiaknak "állt", összesen 83 aranyérmet szereztek a hazai sportolók.

 

 

Los Angeles kiemelkedő alakja volt Carl Lewis, aki Jesse Owens nyomdokain négy aranyérmet szerzett, százon, kétszázon, a váltóban és távolugrásban is diadalmaskodott. Újabb immáron amerikai Károlyi-tanítvány tűnt fel a tornacsarnokban Mary Lou Retton személyében.

 

Az olimpia hősei viszont a bojkott felhívásnak nemet mondó Románia aratta: rendkívüli népszerűségnek örvendtek a hazai szurkolók körében, és végül húsz aranyéremmel térhettek haza. Közülük is kiemelkedett Szőke Kati, aki tornában négy aranyéremmel gazdagodott.

 

Az éremtáblázaton az amerikaiak megközelíthetetlenek voltak, 83 aranyuk mellé 61 ezüstöt és 30 bronzot is begyűjtöttek. Őket a már említett románok követték összesen 53 éremmel, majd az egyre markánsabb tényezőt jelentő NSZK és Kína következett (17 illetve 14 aranyéremmel).